1974 - Azután
Népdalok, zsoltárok, regölők, indulók, Szegedi Kis István, Batitzi András, Bornemisza Péter, Kecskeméti Vég Mihály, Juhász Ferenc, Rákos Sándor, Illyés Gyula versei, valamint Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér c. könyvéből
szerkesztette és rendezte Debreczeni Tibor
Szereplők: Bezdán József, Juhász Imre, Lovas László, Bajzik György, Torma Mária, Pálffy Mária, Bajnóczi Gábor, Köveskúti Péter, Kosaras Ferenc, Frank Ilona, Bényei László, Györe Emilia.
8 alkalommal adták elő Budapesten, Tatabányán, Debrecenben, Győrben.
A műsor a Debreceni Egyetemi és Főiskolai Fesztiválon 1974-ben aranyfokozatú oklevelet kapott. Tatabányán a Munkásszínjátszók Fesztiválján ezzel a műsorral a csoport megvédte Kiváló Együttes címét.
Debreczeni Tibor önéletrajzi könyvében visszaemlékezik az Azután című műsor keletkezésének nehézségeire
Minden, ami az erdélyi magyarokkal, az erdélyi magyar kultúrával, az erdélyi magyar irodalommal kapcsolatos, arról beszélni, írni, anélkül, hogy a nacionalizmus vádját ne szórták volna az emberre, nem lehetett. Feltételezték, hogy akik a magyar irodalom integráns részének tekintik a határon túlit, szembe haladnak a társadalmi haladással, az internacionalista egység politikájával, éket vernek a szocialista Románia és Magyarország közé, nacionalisták s szemben vagy vitában állnak a kádári hatalommal.
Már a hetvenes éveket tapostuk, már Pesten vezettem a Vári Színpadot, amikor is az az ötletem támadt, hogy egyik szerkesztett színjátékomba beépítem Sütő András erdélyi prózaíró remekművének - Anyám könnyű álmot ígér - egyik általam dramatizált részletét, s meghívtam a főpróbára illetékesként Fábián Zoltán írószövetségi titkárt, Vitányi Iván intézeti főigazgatót, bár ne tettem volna. Megnézték, dicsérték, aztán megrémisztettek - országos fesztiválra készültük vele - hogy ebből baj lesz. Sütő András miatt lesz baj, még diplomáciai feszültséget is teremthetek Magyarország és Románia között, ha bemutatom így az előadást, s mi minden járhat még ezzel, jó semmiképpen, úgyhogy dolgozzam át gyorsan a színjátékot.
S én szót fogadtam.
Debreczeni Tibor: Különbéke Debrecenben, 1957-1966
(Academia Ludi et Artis, 2008)
Egyetemi színjátszó fesztivál
DEBRECEN, 1974. ÁPRILIS 17-19.
Az 1974. évi országos egyetemi színjátszófesztivál április 17-től 19-ig zajlott le Debrecenben. Az idő múlásával emlékeimből kikopnak azok a bosszúságok, amit az akadozó szervezés és néhány rosszul komponált, terjengős műsor okozott. Még talán szerencsém is, így az eredményeken, a nagy sikert aratott produkciókon keresztül számolhatok be a fesztiválról.(…)
A Vári Irodalmi Színpad műsorán nézőcsúcs volt. A KLTE aulájában 600 néző előtt mutatták be "Azután" c. műsorukat. 1973 szeptembere óta készültek erre a bemutatóra Sütő András: "Anyám könnyű álmot ígér" c. összeállításukkal. A szakmai bemutatón olyan port kevert fel ez a műsor, hogy a debreceni fesztiválra módosítaniok kellett. Debreczeni Tibor hallatlan fantáziájának, rendezői zsenialitásának köszönhető, hogy rövid idő alatt egy merőben új, témájában gazdagabb és sokrétűbb műsorral rukkolhattak ki. Elismeréssel adózunk a megfiatalított színpadnak, akik a helyzet kényszerében képesek voltak átállni a sok hangulati elemmel, feszültséggel téli "Azután" című műsorra. Ötletében és közvetlenségében is kiemelkedett a fesztiválon a nyitó kép. A színpadtagok egyenként bemutatkoztak, pár szóval felelevenítették őseiket, indulásukat a szőkébb pátriából. Ezt követte a "Perlő énekből" átvett, elemi erővel ható, a szenvedést, a kiszolgáltatottságot tükröző rész. Ezt a gondolatsort folytatta egy Sütő-kép, amiben vaskos kötél érzékeltette a székely sors alakulását. Ritmusváltás következett. Csendes beletörődés, az 50-es évek visszaélései peregtek előttünk. S végül mintegy feloldozásként napjaink biztató, derűs hangulata: a Weöres-műsorból átvett vidám gyermekversek, játék és dalolás. A gondolati elemek gazdagsága, jó komponáltság, népi ritmusok, dalok és hangszerek alkalmazása jellemezte ezt a műsort, ami a váriakat Arany fokozathoz és 5000 forinthoz juttatta.
A fesztiválon a vendéglátó KLTE Phönix együttese és a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola színjátszói kaptak még Arany fokozatot.
Katáng (A Jövő Mérnöke 1974. 05.11.)
Egy kritika
A Budapesti Műszaki Egyetem Vári Irodalmi Színpada megrázó oratórium kompozíciót mutatott be Azután címmel.
Népdalok, zsoltárok, regölők, indulók, Szegedi Kis István, Batitzi András, Bornemisza Péter, Kecskeméti Vég Mihály, Juhász Ferenc, Rákos Sándor, Illyés Gyula versei, valamint Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér c. könyvének két fejezete az az irodalmi alapanyag, amelynek szerkesztéséből egy magunk vallató mű született.
Az előadás bemutatkozással kezdődik. Fiúk és lányok, a szereplők mondják el, kik voltak az őseik, honnan, milyen tájról, milyen társadalmi osztályból, rétegből származnak, min mentek keresztül szüleik, mit csinálnak, mire készülnek ők maguk. Nem meglepetés: minden réteg, osztály képviselve van: évszázados paraszt múltú fiatalember mellett nemesi ősöket is felmutató társa áll, s a munkás mártír fia mellett a kuláknak nyilvánított középparaszt lánya. Az ötlet nem új, de az előadás igazolja ezt a kezdést.
A második tételben zsoltárok, versek segítségével felidéződik a múlt.
A nép küszködése életéért, jogaiért, szabadságáért. Egy csomóban, mint a karámba terelt állatok, egymáshoz bújva, egymást védve, a feltartott kezek erdejében egyetlen hangon szóló kórus panaszolja sorsát, perli jussáért az eget, az Urat, az urakat. Majd kötél tekeredik a tömeg köré, a kötelet elszakítani, a kötéllel elkerített térből kitörni sem egyenként, sem együttesen nem lehet. S míg felidéződik a múlt, mint élő, örökké mozgó sejt, hullámzik a kötél, a tömeg. A hang erősödik, a mozgás gyorsul. Az üvöltés fortissimóba csap, a mozgás rendezetté válik, a kötelet a szereplők egy emberként rántják a fejük fölé, s a földhöz csapják: felszabadultunk.
Boldog intermezzo, aztán dobpergés és harmonikaszó. A falusi kisbíró dobszavas "közhírré tétele" és a csasztuskák harmonikakísérete vezeti be Sütő András életének egy epizódját, a jogtipró módon kulákká nyilvánítás eseménysorát. A tragikus jelenet után visszatér az előadást kezdő kép: néhány fiatal ismét felidézi családja életútját, s a többiek dadogva lökik ki magukból a hangokat, amelyekből összeáll a bizakodó szó: b-o-l-d-o-g-s-á-g.
Nánay István: Egyetemi színjátszás - 1974
(Színház, 1974. augusztus)
Részlet egy DebreczeniTiborral készült interjúból
Amikor az erős pártirányítás alatt levő sajtóban megjelent a vélemény, hogy az amatőr mozgalom tulajdonképpen ellenzéki, hogy az amatőr színjátszás a lázongó és elégedetlen fiatalságnak a gyűjtőhelye, már a 70-es évek elején a pártközpont is kiküldte az embereit azokra a fesztiválokra, ahol amatőrök mutatkoztak be. Amikor a Weöres-műsorunkkal Balassagyarmaton szerepeltünk, a megyei sajtó kritikusa már majdhogynem ellenségesnek minősített. Ennek hatására a szakmai zsűri is az ellenérzéseit fogalmazta meg az általunk használt nyelvvel szemben. Félév múlva ugyanezzel a műsorral Szegeden fergeteges sikerünk volt. Vagy emlékszem, milyen konfliktusokba keveredtünk Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című könyvének dramatizálásával. A pártközpont illetékese és a Népművelési Intézet igazgatója megjelent a főpróbán, és azt tanácsolta, hogy ne mutassuk be fesztiválon, mert súlyos következményei lehetnek. Átdolgozva, szalonképesebbé téve vittük el Debrecenbe, ahol az értékelő oly tapintatosan elemezte, hogy ne lehessen belekötni. Ugyanezzel a darabunkkal viszont Tatabányán, a szakszervezet által rendezett fesztiválon majdnem lebuktunk. Az előadásunkat képmagnóra kellett venni. Legalább négyszer megnézték, hogy ellenséges-e. Hosszasan vizsgálták az ügyünket, mi legyen a színpaddal és a rendezőjével. Az eljárást az váltotta ki, hogy egyik jelenetünkben a Sütő szöveghez olyan színpadi elemeket társítottunk, amelyek a ki nem mondhatót is kimondottá tették. Például magyar verbunkost tangóharmonikára táncoltunk. Miközben fölépült a színpadon egy szobor - embertestekből. Egy emlékmű, amely aztán leomlik. Itt, Tatabányán a közönség viharos tapssal válaszolt a jelenetre. Erre következett a mi kálváriánk. Másnap a barátaim már nem mertek hozzám szólni. A zsűrinek egyik tagja is, aki egyébként színházi szakember, csak annyit kérdezett, miért akar téged a zsűri elnök kinyírni. Nem kívánom fiatal kollégáimnak ezt az élményt. S annak ellenére történt mindez, hogy abban az időben a Népművelési Intézetben dolgoztam. El tudom képzelni, ha még ennyi védettségem sincs, akkor mi lett volna...
Perlő ének - 9 színjáték
(Felsőmagyarország Kiadó , 1994.)
Részletek a korabeli sajtóból
A munkásszínjátszás érdekében
A Munkásszínjátszók II. Országos Találkozója a színjátszó mozgalom dinamikus fejlődését bizonyította. Az amatőr művészetek terén talán a színjátszás leginkább az a művészeti ág, amely műsorpolitikájával, játékstílusával, tömegeket mozgató erejével a legeredményebben és legszenvedélyesebben reagál a közélet eseményeire. (...)
A győri Arrabóna Színház, a Tatabányai Bányász Színpad, a zalaegerszegi Reflex Színpad és a Vári Színpad a tatabányai zsűri döntése alapján lett kiemelt együttes. (...)
A Tatabányára meghívott 13 együttes a mai magyar színjátszó mozgalom élvonalába tartozók közül került ki. Éppen ezért a találkozón bemutatott produkciójuk a mozgalom további művészeti és politikai, tartalmi és formai fejlődése szempontjából meghatározó. (...)
A Vári Színpad "Azután" című szerkesztett játéka erősen társadalmi töltésű. A közelmúlt történelmi eseményeinek vázlatos keresztmetszetét, a nagy politikai csomópontok felvillantását és határozott közéleti érdeklődést tükröző képsorokat alkottak, és elsősorban a jövő fiatal értelmiségeinek szóltak. Éppen ezért, vagy inkább ezáltal ábrázolásuk módja, a kritikus pontok hangsúlyozása néha túl szubjektívra sikerült. (...)
Munka című folyóirat, 1975. január
Befejeződött Tatabányán a munkásszínjátszók második országos találkozója
A találkozón rangsorolás nem volt, de minősítették az együtteseket. A vasárnapi gálabemutatón kihirdették, hogy a győri Arrabona Amatőr Színház, a zalaegerszegi Reflex Színpad, a tatabányai Bányász Színpad és a Budapesti Műszaki Egyetem Vári Színpada elnyerte a kiemelt együttes címet.
Népszabadság, 1974. november 26. kedd.
Részlet Debreczeni Tibor visszaemlékezéséből
Az 1974-ben bemutatott Azután című színjátékunk alcímében ez olvasható: vallomás és játék Sütő András, Illyés Gyula, Rákos Sándor műveiből. Viharos előadásokat élt meg, hol lelkesedett érte a kritika, hol támadták. Ám a közönség mindig rokonszenvével tüntette ki. A Debreceni Egyetemi Fesztiválon aranyéremmel díjazták, a Tatabányai Munkásszínjátszó Fesztiválon - politikai okokból - keményen bírálták. Tatabányán a zsűri elnöke, Maróti László elvtárs, egy SZOT-funkcionárius, felháborodott azon, hogy a mű - mint mondta - egyoldalúan sötét képet fest az 50-es évekről. A tatabányai bemutatón, pechünkre, nyílt színi tapsban tört ki a közönség a játéknak azon a pontján, ahol ledől az embertestekből épült, az 50-es éveket szimbolizáló szobor. A másnapi megbeszélésen támadták és védték a műsort, de főképpen támadták. Kamarás Rezső barátom is csak hallgatott. Mihályi Gábor színházkritikus, aki pár hónappal korábban oly lelkesen dicsérte a művet Debrecenben, most megelégedett a szakmai erények hangoztatásával. Néhányan titokban megszorították a kezemet, többen elhúzódtak. Egyik intézeti kollégám távolról integetett, s egy másik barát azt tudakolta, hogy miért akarnak engem kinyírni, s mire megy ki ez az egész. Valahogy így érezhette hajdan magát a leprás, ahogy én is. Az előadást képmagnóra felvették, megnézték, majd egy újabb élő előadáson ellenőrizték.
Debreczeni Tibor: Történt pedig -
Egy Corvin téri népművelő a puha diktatúrában 1966-1989
(2012 magánkiadás)
AZUTÁN c. műsor
Szerkesztette és rendezte: Debreczeni Tibor (1974)
Műsor:
Új esztendő … (népdal)
István királyról szóló ének
Szegedi Kis István: A magyaroknak siralmas éneke a tatár rablásáról
Batizi András: Pogán nép kezében (részlet)
Bornemisza Péter: Az ördögi kisirtetekről (részlet)
Szenczi Molnár Albert: Perelj Uram perlőimmel (zsoltár)
Kecskeméti Vég Mihály: Az 55. zsoltár
Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság (részlet)
Juhász Ferenc: Tékozló ország (részlet)
Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér (részletek)
Szent Antal tüze (népgyűjtés)
zsoltárok, regölő, népdalok, indulók
Illyés Gyula. Télvégi szél (részlet)
Rákos Sándor: Azután (részlet)