Debreczeni Tibor szakmai életútja

Debreczeni Tibor pályája nagy ívű, sikeres életút.

1928-ban született. Magyar szakon szerzett diplomát, népi kollégista, tizennégy évig középiskolai tanár. A tanítás mellett tíz évig a debreceni József Attila Irodalmi Színpad rendezője és műsoraik szerkesztője. A színpad új korszakot nyitott Debrecen kulturális életében. Irányítása alatt az amatőrök őszinte lelkesültsége, szívből jövő irodalomszeretete szakmai tudással, művészi fegyelemmel társult. A komplexitás iránti igénye, kísérletező kedve a hagyományos pódiumformát kitágítja, a verseket zenével, énekkel, tánccal ötvözi. Évadonként nyolc bérletes előadást hirdettek, a kilenc évad alatt 350 előadást tartottak, ezeket mintegy hetvenötezren látták. A Magyar Rádió kilenc műsorukról készített felvételt.

A hatvanas-hetvenes évek az amatőr művészeti mozgalmak fénykora volt.

Debreczeni Tibort szakmai eredményei alapján 1966-ban meghívják a Népművelési Intézet munkatársának. Feladata az amatőr előadó-művészetek (irodalmi színpad, zene, tánc, báb, versmondás) gondozása. Animátor, szervező, előadó. Fórumokat, színjátszó fesztiválokat, találkozókat szervez, szaklapokban több mint száz cikk, tanulmány szerzője. Szenzációszámba menő, a társadalmat bíráló műsorok bemutatásának engedélyezése miatt - Szabó István: Görgős eke, Rákosi Gergely: Óriástök - már 1967-ben felforrósodik körülötte a levegő, ugyanakkor szuggesztív személyiségének, programalkotó készségének köszönhetően indul virágzásnak a gyermek- és diákszínjátszás, valamint az amatőr versmondás. 1969-ben közreműködésével Magyarország belépett az AITA-ba, az Amatőr Színjátszók Nemzetközi Szövetségébe. 1971-ben elindítója a Szóljatok szép szavak! sorozatnak, 1972-ben szervezője a kazincbarcikai színjátszó fesztiválnak, mely első fóruma volt a magyar és a nemzetközi amatőr színjátszásnak.

1968-85 között amatőr rendezői tevékenységét rendületlenül folytatja, mérnökhallgatókból megalakítja a Vári Irodalmi Színpadot, mely rövid idő alatt országos hírűvé lesz. A fesztiválokon sorra nyerték a fődíjakat. A hagyományos pódiumformát kitágította, a statikus versmondást felváltotta a dinamikus előadásmód. Rendezéseiben ötvöződött a jelzéses és a realista játékmód, mozgáskompozícióival olyan színházi nyelvet alakított ki, mely az egyetemes jelrendszeren túl a hazai népszokásokra és a folklórművek dramaturgiájára támaszkodott. A Weöres-versek tolmácsolásakor a bennük rejlő zeneiséget, ritmust is közvetíteni tudta ének- és zajeffektusokkal, rituális mozgással.

Debreczeni Tibor egy megszállott ember, aki idejét, energiái jó részét és tudását ennek az ügynek szentelte, mindig képes volt maga köré csapatot szervezni és mindig meg tudott újulni. Generációk tanultak tőle irodalmat, versmondást, előadóművészetet, drámapedagógiát, menekülést az értékekbe, szomjúságot, igényt a szép szóra.

Amikor 60 évesen nyugdíjazták, magyarra adaptálta a drámapedagógiát, megírta az első műhelytanulmányokat és megjelentette az első drámajáték könyvet. Felismeri a drámapedagógia reformpedagógiai jelentőségét, azaz hogyan lehet élőbbé formálni az iskolai oktató-nevelő tevékenységet. .Megalapította a Magyar Drámapedagógiai Társaságot, szerkesztette a Drámapedagógiai Magazint.

Amikor az amatőr csoportok munkáját ellehetetlenítették, csoportja is megszűnik. Hallgatni nem tudván, megrendezte saját magát, önálló műsorokkal jelentkezett. Weöres műsorában (1992) Bolond Istók bőrébe bújva vall az életről, halálról, a világról. És ki az a Pál? című monodrámája a próféta típusú ember megrendítő drámája.

1989-2013 között a Károli Egyetem Tanítóképző Főiskoláján drámapedagógiát tanított és létrehozta a Nagykőrösi Főiskolai Karácsony Sándor Színpadot. Műsoraik sorában az első egy megrendítő dokumentumjáték, a Dobozi Eszter könyve alapján szerkesztett Tiszaladányi jeremiád, mely az 1944-ben málenykij robotra elhurcolt százezreknek állított emléket.

Az ezredfordulón, 2000-ben megteremtette a Kuckót, ahol a tanítványokkal a kapcsolat folyamatos. Itt beszélgetések, irodalmi műsorok zajlanak, a közös együttlétek szellemi, lelki táplálékot adnak.

Debreczeni Tibor pályájában szerencsésen találkozik az alkotó és a tanár. Értékteremtő munkája sokunk számára adott és ad ma is meghatározó élményt.

Fontosabb könyvei:

Egy amatőr emlékezése 1966-1978 (1989)

Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán (1994)

Perlő ének - 9 színjáték (1994)

Művészet és nevelés (2000)

Merítő - újabb színjátékok (2004)

És élmény és vers és próza - Irodalmi elemzések (2009)

Egy tanár naplójából (2010)

Fontosabb memoárjai:

Visszanéztem (2006)

Különbéke Debrecenben 1957-1966 (2008)

Történt pedig - Egy Corvin téri népművelő a puha diktatúrában 1966-­1989 (2012) 

 A kőrösi huszonhárom - A főiskolai tanári éveimről (2015)

A kürti harminc - személyes hangú falusi szociográfia (2015)

Kitűntetései:

Karácsony Sándor­-díj 2001

Csokonai Vitéz Mihály -díj 2003;

Károli Emlékérem 2010

Magyar Érdemrend Lovagkeresztje 2015

2021 nyara

A BME VÁRI IRODALMI SZÍNPADÁNAK BEMUTATÓI (1968-1988)    

A műsor címe:                                             szerkesztő, rendező:                            a bemutató időpontja: